A Josep Carreras Leukemia Research Institute kutatói a jelenleginél megbízhatóbb markert találtak annak előrejelzésére, hogy egy tüdőrákban szenvedő betegnél működni fognak-e az immun-ellenőrzőpont blokkoló (ICB) terápiák.

A Stanford University kutatói a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent cikkükben egy olyan onkogénről számoltak be, amely a humán rákos megbetegedések 70%-ában jelen van, szerepe pedig az, hogy az immunrendszer elől elrejtse a tumorokat.

Mi hozhat újabb áttörést a rákgyógyításban az immunonkológiai szerek bevezetése után? Hogyan változik az onkoterápiás paletta az elkövetkezendő évtizedben? A szakértők szerint a baktérium- és vírusvektor alapú kezeléseké, valamint az RNS alapú beavatkozásoké a jövő.

A Sjögren-szindrómában a kórlefolyás során súlyos szervi szövődmények is jelentkezhetnek, ezek kezeléséről ír a PharmaOnline.

Hazánkban a leggyakoribb rosszindulatú daganat a tüdőrák, amivel világelsők vagyunk, mégsem fordítunk elég figyelmet a klasszikus és molekuláris diagnosztika fejlesztésére, aminek következménye a terápiás sikerességen mérhető.

A szabadgyökök DNS-károsodást okoznak, és ezáltal elősegítik a sejtek rákos átalakulását – ez az általánosan elismert dogma is megdőlni látszik. Egy, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint előfordulhat, hogy a szabadgyökök egyenesen gátolják a tumornövekedést.